Tiszacsécse község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Fehérgyarmati kistérség
Lakosság: 271 fő
Terület: 4.82 km²
Népsűrűség: 56,22 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 44

Fekvése

Közvetlenül az ukrán határ melletti település a Tisza mellett, a Szatmár-sík kistájon. Nyíregyházától északkeletre, mintegy 109 kilométerre található a Szatmári-síkságon. �A legközelebbi várostól, – Fehérgyarmattól – 28 km-re keleti irányban fekszik.

Története

A település neve írásos alakban 1181-ben tűnik fel, a cégényi monostor határjárása alkalmával.

Tiszacsécse, református templom a haranglábbal

1288-ban I. István fia, II. Mikó – a Kölcsey és a Kende családok őse – átiratja a czégényi monostor alapítólevelét, ahol a Szente-Mágócs nemzetség tagjaként van nevezve.

1315-ben Csécse (Tiszacsécse) a Szente-Mágócs nemzetségből származó Kölcsey család birtoka.

1344-ben Máté fia Dénes fiai: János, Jakab, András, Mihály és Miklós ellen apjuk halála után Károly Róbert király pert indított, mivel birtokaikat a koronára szállottnak vélte, a per még I. Lajos király idejében is folyt, azonban a király a bemutatott oklevelek bizonyságaképpen elismerte, hogy a pörbe fogott birtokrészek Dénes fiait illetik, ezért 1344 julius 4-én kelt oklevelében Dénes öt fiát megerősítette a Czégény monostora kegyuraságában, s Csécse (Tiszacsécse) és még tíz falu birtokában.

1345-ben Dénes fiai meg is osztoznak birtokaikon, azonban őseik nyugvóhelye: Czégény monostora közös maradt.(Tört.Tár.)

1484-ben Csécse birtokosa a Komoróczi család, majd 1496-ban az Ujhelyi család kap rá királyi adományt.

1518-ban a Kölcsey rész Werbőczi Istváné lett, de később Perényi István-nal cserélte el.

1520-tól Báthory Andrásnak is tulajdonába kerül a település.

1571-től ismét a Kölcsey csalásbeliek birtoka.

A XVII. század-ban a falut árvíz pusztította el, lakói ekkor költöztek a jelenlegi falu helyére.

Az 1800-as évek elején birtokosai a Kende családbeliek, majd a gróf Barkóczy és gróf Horváth családok szereztek itt tulajdont.

Nevezetességei

Móricz Zsigmond emlékház, népi. Az emlékhaz Kossuth u. 29 sz. alatt található. A taposott stalmával fedett, konytetős, vert flas, szabadkéményes szegényparaszti ház műemlék. Az XIX század második felében építették, azota többszőr átalakították. Az udvaron az író egész alakos szobra áll, Varga Imre alkotása. Református fa harangtorony, népi, 1822. A fatalpakra épített, fazsindelyes torony teljes magassága mintegy 24 méter.

Református templom, barokk, 1820-25.

Református templom

Következő községek

További községek